A magyar-vót miniszótár forrásanyaga azonos a vót-magyar miniszótáréval.
Vélhetően a kereső által fontosnak tartott magyar szavak és vót megfelelőik sokszor hiányoznak ebből a magyar-vót miniszótárból, aminek forrásbeli okai vannak.
A felhasznált mű szótárrésze nem a modern nyelvészeti kutatások szerinti alapszókincset tekinti kiindulási alapnak, és a szógyakoriságról készült tanulmányok eredményeire sem volt tekintettel. Segíthet azonban a szójegyzék hiányainak kiküszöbölésében a rokon értelmű szavak szerinti pótlólagos rákeresés.
A magyar szó vót megfelelőjének a kiválasztását követően azt a vót-magyar miniszótárban legtöbbször vissza kell nézni, mert a vót szócikk és szókincskörnyezete mutat csak rá a pontosabb jelentésekre és az alaktani sajátosságokra.
A szócikkeket nyitó magyar szavak alaktani kifejtése elmarad, hiszen e miniszótár használói ugyanúgy magyar érdeklődők lesznek, mint a vót-magyar részé, számukra pedig indokolatlan lenne a részletezés.
A vót szavak közül a ragozhatókat a megfelelő névszó- vagy igeragozási típus sorszáma követi dőlt római számmal.
Többször szögletes zárójelben külön dőlt betűs utalás (olykor a szófaj egyértelműsítése érdekében a szófaj nevének rövidítése) segít a többféle értelmezési lehetőség feloldásában.
Azonos alakúság vagy többszófajúság esetében a magyar változatokat szétválasztott szócikkben közvetlenül a szótári alapalak után félkövér római számok jelölik, és ugyanez az eljárás a már elhomályosult jelentésrokonság esetében is.
Több jelentés esetében a jelentéstanilag egymástól lényegesen eltérő vót változatokat arab számok különböztetik meg.