Fokváltakozás

A vót nyelv és a balti finn nyelvek saját fejlődésének, nyelvi önállóságának és mai állapota szerinti jellegzetességeinek az összehasonlítására az egyik lehetőség annak bemutatása, hogy ezek a nyelvek hangtani és alaktani tekintetben miként változtatják a névszók és az igék szótöveit, és milyen mértékben és milyen helyzetekben alkalmazzák a fokváltakozást. Az itt következő példák azoknak a szavaknak a köréből valók, amelyek esetében a vót nyelv megoldása eltér a többségétől.
A vót példaszavak sora összességében egybevág az izsor névszóragozási, valamint igeragozási alaptípusoknak, illetve azok változatainak szinte teljes sorával, jószerivel csak azok maradnak el itt, amelyek a ritka tőtartó típusok, vagy az adott jelentésű, azonos hangalakú szavak tőváltakoztatása mind az öt nyelvben (esetleg csak apró hangtani eltérésekkel) szinte teljesen azonosan történik.
A vót mellé példanyelvnek a két nagy balti finn (észt és finn) nyelv, valamint a földrajzi vagy nyelvtörténeti tekintetben hozzá legközelebbi két kis balti finn (izsor és karjalai) nyelv került. A példák egy hányada azt is igazolni látszik, hogy a vele szimbiózisban élő és fejlődő izsor a vótot valóban fokozatosan eltávolítja annak legközelebbi nyelvi rokonától, az észttől. A szavak jelentését a magyaron kívül – a többség számára közkeletű – orosz nyelven is közlöm. (A fokváltakozást csak nyomokban ismerő vepsze nyelv itt kimarad.)
Az ötféle balti finn példaanyagban mind a névszók, mind az igék sorában két-két jellegzetes változat jelenik meg a szótári alapalakhoz kapcsolva. A névszók sorában az egyes számú nominativus szerinti alakot az egyes számú genitivus és partitivus alakjai követik. Az igék sorában az I. infinitivus alakját a kijelentő mód jelen idő egyes szám 1. személyű és múlt idő (imperfektum) egyes szám 3. személyű alakjai egészítik ki. A szótári szóalakról választóvonal (|) vágja le a változatlanul maradó hangalakrészt, ezt utána tilde (~) helyettesíti.

vótizsorésztkarjalaifinnoroszmagyar
ai|ka
   ~ga
   ~kaa
 
a|ika
   ~jan 
   ~ikkaa
 
a|eg
   ~ja
   ~ega
 
a|ika
   ~jan
   ~ikua
 
a|ika
   ~jan
   ~ikaa
 
время
 
 
 
idő
 
 
 
aj|aa
   ~an
   ~õ
 
aj|jaa
   ~an
   ~joi
 
aja|da
   ~n
   ~s
 
aj|ua
   ~an
   ~o
 
aj|aa
   ~an
   ~oi
 
ехать, двигаться
 
 
hajt, megy
 
 
 
azia 
   ~
   ~t
 
a|ssiia
   ~ssiian
   ~ziaa
 
as|i
   ~ja
   ~ja
 
asie
   ~n
   ~ta
 
asia
   ~n
   ~a
 
дело
 
 
 
dolog, ügy
 
 
 
av|õta 
   ~aan
   ~az
 
av|ata
   ~vaan
   ~vaiz
 
ava|da
   ~n
   ~s
 
av|ata
   ~uan
   ~asi
 
ava|ta
   ~an
   ~si
 
открывать
 
 
 
kinyit
 
 
 
ero|ta
   ~an
   ~az
 
er|ossa
   ~roon
   ~oiz
 
erine|da
   ~n
   ~s
 
er|ota
   ~uon
   ~osi
 
ero|ta
   ~an
   ~si
 
отличаться
 
 
 
különbözik
 
 
 
hais|õlla 
   ~sõõn
   ~sõli
 
hais|sella
   ~teen, 
   ~teli
 
haist|a
   ~an
   ~s
 
hais|sella
   ~telen
   ~teli
 
haistel|la
   ~n
   ~i
 
нюхать
 
 
 
szaglászik
 
 
 
o|põn
   ~põzõ
   ~võssa
 
he|ppoin
   ~poizen
   ~voist
 
hobu|ne
   ~se
   ~st
 
he|po
   ~von
   ~puo
 
he|po
   ~von
   ~poa
 
лошадь
 
 
 

 
 
 
im|iä 
   ~en
   ~i
 
im|miiä
   ~en
    ~i
 
ime|da
  ~n
   ~s
 
im|iä
   ~en 
   ~i
 
im|eä
   ~en
    ~i
 
сосать
 
 
 
szopik
 
 
 
jõ|tši
   ~gõ
   ~kõa
 
jo|ki
   ~en
   ~kkiia
 
jõ|gi
   ~e
   ~ge
 
jo|ki
   ~ven
   ~kie
 
jo|ki
   ~en
   ~kea
 
река
 
 
 
folyó
 
 
 
jäät|üä 
   ~ün
   ~ü
 
jääh|tyä
   ~yn 
   ~tyi
 
jahtu|da
   ~n
   ~s
 
jäh|työ
   ~yn
   ~tö
 
jäh|työ
   ~den
   ~tyi
 
остыть
 
 
 
lehűl
 
 
 
kana 
   ~
   ~a
 
kan|a
   ~an
   ~naa
 
kana
   ~
   ~
 
kan|a
   ~an
   ~ua
 
kana
   ~n
   ~a
 
курица
 
 
 
tyúk
 
 
 
tševä|d
   ~ä 
   ~ttä 
 
kev|ät
   ~vääen
   ~vättä
 
kevad
   ~e
   ~et
 
kev|ät
   ~yän 
   ~ättä 
 
kevä|t
   ~än 
   ~ttä
 
весна
 
 
 
tavasz
 
 
 
tšiv|i 
   ~e
   ~eä
 
kiv|i
   ~en
   ~viia
 
kivi
   ~
   ~
 
kiv|i
   ~en
   ~ie
 
kiv|i
   ~en
   ~ea
 
камень
 
 
 

 
 
 
ko|to 
   ~o
   ~toa
 
ko|ti
   ~in
   ~ttiia
 
kodu
   ~
   ~
 
ko|ti
   ~in
   ~tie
 
ko|ti
   ~din
   ~tiä
 
дом, жилье
 
 
 
ház, otthon
 
 
 
tšä|vvä
   ~ün 
   ~üz
 
kä|vvä
   ~yn
   ~i
 
käi|da
   ~n 
   ~s
 
käy|vvä
   ~n 
   ~i
 
kä|ydä
   ~yn
   ~vi
 
ходить
 
 
 
jár
 
 
 
tšöhä 
   ~
   ~ä
 
köh|ä
   ~än
   ~hää
 
köhä
   ~
   ~
 
kähey|s
   ~ten
   ~ttä
 
köhity|s
   ~ksen
   ~stä
 
кашель
 
 
 
köhögés
 
 
 
lam|maz
   ~paa 
   ~massa
 
lam|maz
   ~ppaahan
   ~mast
 
lam|mas
   ~ba
   ~mast
 
lam|mas
   ~pahan
   ~masta
 
lam|mas
   ~pahan
   ~masta
 
овца
 
 
 
juh, birka
 
 
 
la|skõa
   ~zgõn
   ~zzi
 
la|skia
   ~zen
   ~ski
 
las|ta
   ~en
   ~kas
 
las|kie
   ~en
   ~ki
 
lask|ea
   ~en 
   ~i
 
опускать
 
 
 
enged
 
 
 
lu|kõa
   ~gõn
   ~tši
 
lu|kkiia
   ~en
   ~ki
 
l|ugeda
   ~oen
   ~uges
 
lu|kie
   ~ven
   ~ki
 
lu|kea
   ~ven
   ~ki
 
считать,   читать
 
 
számol, olvas
 
 
 
lu|võta 
   ~paan
   ~paz
 
lu|vata
   ~ppaan
   ~ppaiz
 
luba|da
   ~n 
   ~s
 
lu|vata
   ~puan
   ~pasi
 
lu|vata
   ~pan
   ~vasi
 
обещать
 
 
 
megígér
 
 
 
lühü|d
   ~ü 
   ~ttä
 
lyh|yt
   ~hyyvven 
   ~yttä
 
lühike
   ~se
   ~st
 
lyhy|t
   ~ön
   ~ttä
 
lyhy|t
   ~en
   ~ttä
 
короткий
 
 
 
rövid
 
 
 
ma|to
   ~o
   ~toa
 
ma|to
   ~on
   ~ttooa
 
ma|du
   ~o
   ~du
 
ma|to
   ~von
   ~tuo
 
ma|to*
   ~don
   ~toa
 
змея
 
 
 
kígyó, kukac*
 
 
 
mä|tši 
   ~e
   ~tšeä
 
mä|ki
   ~en 
   ~kkiiä
 
mä|gi
   ~e
   ~ge
 
mä|ki
   ~jen
   ~kie
 
mä|ki
   ~en 
   ~keä
 
гора
 
 
 
hegy
 
 
 
na|pa 
   ~va
   ~paa
 
na|pa
   ~van 
   ~ppaa
 
naba
   ~
   ~
 
n’a|pa
   ~van
   ~pua
 
na|pa
   ~van
   ~paa
 
пупок
 
 
 
köldök
 
 
 
nim|i 
   ~e
   ~eä
 
nim|i
   ~en
   ~miiä
 
nim|i
   ~e
   ~e
 
nim|i
   ~en
   ~ie
 
nim|i
   ~en
   ~eä
 
имя
 
 
 
név
 
 
 
õuna
   ~a
   ~aa
 
om|meena
   ~meenan
   ~enaa
 
õun
   ~a
   ~a
 
omen|a
   ~an
   ~ua
 
omen|a
   ~an
   ~aa
 
яблоко
 
 
 
alma
 
 
 
õpõttaja 
   ~
   ~a
 
opettaj|a
   ~an
   ~jaa
 
õpetaja
   ~
   ~t
 
opastaj|a
   ~an
   ~ua
 
opettaja
   ~n
   ~a 
 
учитель
 
 
 
tanár
 
 
 
õrava 
   ~
   ~a
 
or|raava
   ~raavan
   ~avaa
 
orav
   ~a
   ~at
 
orava
   ~n
   ~ua
 
orava
   ~n
   ~aa
 
белка
 
 
 
mókus
 
 
 
õs|saa
   ~an
   ~si
 
os|taa
   ~san
   ~ti
 
ost|a
   ~an
   ~is
 
os|tua
   ~san
   ~ti
 
ost|aa
   ~an
   ~i
 
покупать
 
 
 
vásárol
 
 
 
õ|sa 
   ~za
   ~saa
 
o|za
   ~zan
   ~ssaa
 
osa
   ~
   ~
 
os|a
   ~an
   ~ua
 
osa
   ~n
   ~a
 
часть
 
 
 
rész
 
 
 
paha 
   ~
   ~a
 
pah|a
   ~an
   ~haa
 
paha
   ~
   ~
 
paha
   ~n
   ~ua
 
paha
   ~n
   ~aa
 
злой
 
 
 
rossz
 
 
 
pala 
   ~
   ~a 
 
pal|a
   ~an
   ~laa 
 
pala
   ~
   ~
 
pala
   ~n
   ~ua 
 
pala
   ~n
   ~aa 
 
кусок
 
 
 
darab, falat
 
 
 
põl|õa
   ~õn
   ~i
 
pal|laa
    ~an
    ~loi
 
põle|da
   ~n
   ~s
 
polt|tua
   ~an
   ~i 
 
palaa
   ~an
   ~oi
 
жечь
 
 
 
ég
 
 
 
pa|ta 
   ~a
   ~taa 
 
pa|ta
   ~an
   ~ttaa
 
pa|da
   ~ja
   ~da
 
p|ata
   ~uan
   ~tua
 
pa|ta
   ~dan
   ~taa
 
горшок
 
 
 
fazék
 
 
 
pe|sä 
   ~zä
   ~sää
 
pe|zä
   ~zän
   ~ssää
 
pesa
   ~
   ~
 
pes|ä
   ~än
   ~yä
 
pes|ä
   ~än
   ~ää
 
гнездо
 
 
 
fészek
 
 
 
põr|zaz 
   ~saa
   ~zassa
 
por|zaz
   ~ssaahan
   ~zast
 
põrsa|s
   ~
   ~st
 
porsa|s
   ~han
   ~sta
 
porsa|s
   ~an
   ~sta
 
поросёнок,  свинья
 
 
malac, disznó
 
 
 
puh|az 
   ~taa 
   ~assa
 
puh|az
   ~ttaahan
   ~ast
 
puh|as
   ~ta
   ~ast
 
puh|as
   ~tahan
   ~asta
 
puh|das
   ~taan
   ~ast
 
чистый
 
 
 
tiszta
 
 
 
pun|ua 
   ~on
   ~õ
 
pu|nnooa
   ~on
   ~noi
 
punu|da
   ~n
   ~s
 
pun|uo
   ~on
   ~o
 
pun|ua
   ~on
   ~ui
 
вить, сплетать
 
 
 
fon, sodor
 
 
 
raja 
   ~
   ~a
 
raj|a
   ~an
   ~jaa
 
raja
   ~
   ~
 
raj|a
   ~an
   ~ua
 
raj|a
   ~an
   ~aa
 
граница
 
 
 
határ
 
 
 
ra|ko 
   ~go
   ~koa
 
ra|ko
   ~on
   ~kkooa
 
ra|gu
   ~o
   ~
 
ra|ko
   ~von
   ~kuo
 
ra|ko
   ~on
   ~koa
 
щель,   трещина
 
 
rés, hasadék
 
 
 
ra|uta 
   ~vva
   ~utaa
 
ra|uta
   ~vvan
   ~uttaa
 
rau|d
   ~a
   ~da
 
rau|ta
   ~van
   ~tua
 
rau|ta
   ~dan
   ~taa
 
железо
 
 
 
vas
 
 
 
re|po
   ~vo
   ~poa
 
re|poi
   ~voin
   ~ppooja
 
reba|ne
   ~se
   ~st
 
re|po
   ~von
   ~puo
 
re|po
   ~von
   ~poa
 
лиса
 
 
 
róka
 
 
 
rü|iz
   ~tšii
   ~issä
 
ru|iz
   ~kkiihen
   ~ist
 
ruk|is
   ~kki
   ~ist
 
ru|is
   ~kehen
   ~ista
 
ru|is
   ~kihin
   ~ista
 
рожь
 
 
 
rozs
 
 
 
si|õ
   ~tõõ
   ~õtta
 
si|e
   ~ttiin
   ~että
 
side
   ~me
   ~t
 
si|je
   ~tien
   ~jettä
 
sido|s
   ~ksen
   ~sta
 
повязка
 
 
 
kötés, kötszer
 
 
 
süvä 
   ~
   ~ä
 
syv|ä
   ~än 
   ~vää
 
sügav
   ~a
   ~at
 
syv|ä
   ~än 
   ~yä
 
syv|ä
   ~än 
   ~ää
 
глубокий
 
 
 
mély
 
 
 
tõmpau|ta
   ~n
   ~z
 
tem|mata
   ~ppaan 
   ~ppaiz
 
tõm|mata
   ~ban
   ~bas
 
tem|mata
   ~puan
   ~masi
 
tem|mata
   ~paan
   ~masi
 
схватить
 
 
 
elránt, elkap
 
 
 
tää|tää
   ~n 
   ~ti
 
ti|itää
   ~jjän
   ~isi
 
tea|da
   ~n
   ~dis
 
ti|etyä
   ~ijän
   ~esi
 
tie|tä
   ~den 
   ~si
 
знать
 
 
 
tud
 
 
 
unõva
   ~
   ~a
 
un|neekaz
   ~ekkahan
   ~eekast
 
uni|ne
   ~se
   ~st
 
unik|as
   ~kahan 
   ~ast
 
uni|nen
   ~sen
   ~sta
 
сонный
 
 
 
álmos
 
 
 
vas|sõn
   ~sõzõ 
   ~õssa
 
uu|z
   ~vven
   ~tta
 
uu|s
   ~e
   ~t
 
uu|si
   ~vven
   ~tta
 
uu|si
   ~den
   ~tta
 
новый
 
 
 
új
 
 
 
valmis|saa 
   ~an 
   ~si
 
valmis|taa
   ~san 
   ~ti
 
valmista|da
   ~n 
   ~s
 
valmis|tua
   ~san 
   ~ti
 
valmist|aa
   ~an 
   ~i
 
готовить
 
 
 
készít
 
 
 
var|gaz 
   ~kaa 
   ~gassa
 
var|az
   ~kkaahan 
   ~ast
 
var|as
   ~ga
   ~ast
 
varastaj|a
   ~an
   ~ua
 
vara|s
   ~an
   ~asta
 
вор
 
 
 
tolvaj
 
 
 
viikat|õ
   ~tõõ
   ~õtta
 
viik|kaate
   ~attehen
   ~ateeht
 
vikat
   ~i
   ~it
 
viikat|eh
   ~tehen
   ~ehta
 
viika|te
   ~deen
   ~tetta
 
коса
 
 
 
kasza
 
 
 
võ|ďďõlla 
   ~itõõn
   ~itõli
 
vo|itaa
   ~jjan
   ~isi
 
või|da
   ~an
   ~ds
 
voi|tua
   ~jan
   ~ti
 
voi|della
   ~telen
   ~teli
 
смазывать
 
 
 
ken
 
 
 
väri|sä 
   ~zen
   ~zi
 
vär|issä
   ~riizen
   ~riiz
 
värise|da
   ~n
   ~s
 
väris|sä
   ~en
   ~i
 
väris|tä
   ~en
   ~i
 
дрожать
 
 
 
remeg, reszket
 
 
 
ääl|i
   ~e 
   ~tä
 
ään|ne
   ~tiin
   ~nettä
 
hääl
   ~e
   ~t
 
iän|i
   ~en
   ~tä
 
ään|i
   ~en
   ~tä
 
звук
 
 
 
hang