A vót nyelv és a balti finn nyelvek saját fejlődésének, nyelvi önállóságának és mai állapota szerinti jellegzetességeinek az összehasonlítására az egyik lehetőség annak bemutatása, hogy ezek a nyelvek hangtani és alaktani tekintetben miként változtatják a névszók és az igék szótöveit, és milyen mértékben és milyen helyzetekben alkalmazzák a fokváltakozást. Az itt következő példák azoknak a szavaknak a köréből valók, amelyek esetében a vót nyelv megoldása eltér a többségétől.
A vót példaszavak sora összességében egybevág az izsor névszóragozási, valamint igeragozási alaptípusoknak, illetve azok változatainak szinte teljes sorával, jószerivel csak azok maradnak el itt, amelyek a ritka tőtartó típusok, vagy az adott jelentésű, azonos hangalakú szavak tőváltakoztatása mind az öt nyelvben (esetleg csak apró hangtani eltérésekkel) szinte teljesen azonosan történik.
A vót mellé példanyelvnek a két nagy balti finn (észt és finn) nyelv, valamint a földrajzi vagy nyelvtörténeti tekintetben hozzá legközelebbi két kis balti finn (izsor és karjalai) nyelv került. A példák egy hányada azt is igazolni látszik, hogy a vele szimbiózisban élő és fejlődő izsor a vótot valóban fokozatosan eltávolítja annak legközelebbi nyelvi rokonától, az észttől. A szavak jelentését a magyaron kívül – a többség számára közkeletű – orosz nyelven is közlöm. (A fokváltakozást csak nyomokban ismerő vepsze nyelv itt kimarad.)
Az ötféle balti finn példaanyagban mind a névszók, mind az igék sorában két-két jellegzetes változat jelenik meg a szótári alapalakhoz kapcsolva. A névszók sorában az egyes számú nominativus szerinti alakot az egyes számú genitivus és partitivus alakjai követik. Az igék sorában az I. infinitivus alakját a kijelentő mód jelen idő egyes szám 1. személyű és múlt idő (imperfektum) egyes szám 3. személyű alakjai egészítik ki. A szótári szóalakról választóvonal (|) vágja le a változatlanul maradó hangalakrészt, ezt utána tilde (~) helyettesíti.
| vót | izsor | észt | karjalai | finn | orosz | magyar |
|---|---|---|---|---|---|---|
| ai|ka ~ga ~kaa | a|ika ~jan ~ikkaa | a|eg ~ja ~ega | a|ika ~jan ~ikua | a|ika ~jan ~ikaa | время | idő |
| aj|aa ~an ~õ | aj|jaa ~an ~joi | aja|da ~n ~s | aj|ua ~an ~o | aj|aa ~an ~oi | ехать, двигаться | hajt, megy |
| azia ~ ~t | a|ssiia ~ssiian ~ziaa | as|i ~ja ~ja | asie ~n ~ta | asia ~n ~a | дело | dolog, ügy |
| av|õta ~aan ~az | av|ata ~vaan ~vaiz | ava|da ~n ~s | av|ata ~uan ~asi | ava|ta ~an ~si | открывать | kinyit |
| ero|ta ~an ~az | er|ossa ~roon ~oiz | erine|da ~n ~s | er|ota ~uon ~osi | ero|ta ~an ~si | отличаться | különbözik |
| hais|õlla ~sõõn ~sõli | hais|sella ~teen, ~teli | haist|a ~an ~s | hais|sella ~telen ~teli | haistel|la ~n ~i | нюхать | szaglászik |
| o|põn ~põzõ ~võssa | he|ppoin ~poizen ~voist | hobu|ne ~se ~st | he|po ~von ~puo | he|po ~von ~poa | лошадь | ló |
| im|iä ~en ~i | im|miiä ~en ~i | ime|da ~n ~s | im|iä ~en ~i | im|eä ~en ~i | сосать | szopik |
| jõ|tši ~gõ ~kõa | jo|ki ~en ~kkiia | jõ|gi ~e ~ge | jo|ki ~ven ~kie | jo|ki ~en ~kea | река | folyó |
| jäät|üä ~ün ~ü | jääh|tyä ~yn ~tyi | jahtu|da ~n ~s | jäh|työ ~yn ~tö | jäh|työ ~den ~tyi | остыть | lehűl |
| kana ~ ~a | kan|a ~an ~naa | kana ~ ~ | kan|a ~an ~ua | kana ~n ~a | курица | tyúk |
| tševä|d ~ä ~ttä | kev|ät ~vääen ~vättä | kevad ~e ~et | kev|ät ~yän ~ättä | kevä|t ~än ~ttä | весна | tavasz |
| tšiv|i ~e ~eä | kiv|i ~en ~viia | kivi ~ ~ | kiv|i ~en ~ie | kiv|i ~en ~ea | камень | kő |
| ko|to ~o ~toa | ko|ti ~in ~ttiia | kodu ~ ~ | ko|ti ~in ~tie | ko|ti ~din ~tiä | дом, жилье | ház, otthon |
| tšä|vvä ~ün ~üz | kä|vvä ~yn ~i | käi|da ~n ~s | käy|vvä ~n ~i | kä|ydä ~yn ~vi | ходить | jár |
| tšöhä ~ ~ä | köh|ä ~än ~hää | köhä ~ ~ | kähey|s ~ten ~ttä | köhity|s ~ksen ~stä | кашель | köhögés |
| lam|maz ~paa ~massa | lam|maz ~ppaahan ~mast | lam|mas ~ba ~mast | lam|mas ~pahan ~masta | lam|mas ~pahan ~masta | овца | juh, birka |
| la|skõa ~zgõn ~zzi | la|skia ~zen ~ski | las|ta ~en ~kas | las|kie ~en ~ki | lask|ea ~en ~i | опускать | enged |
| lu|kõa ~gõn ~tši | lu|kkiia ~en ~ki | l|ugeda ~oen ~uges | lu|kie ~ven ~ki | lu|kea ~ven ~ki | считать, читать | számol, olvas |
| lu|võta ~paan ~paz | lu|vata ~ppaan ~ppaiz | luba|da ~n ~s | lu|vata ~puan ~pasi | lu|vata ~pan ~vasi | обещать | megígér |
| lühü|d ~ü ~ttä | lyh|yt ~hyyvven ~yttä | lühike ~se ~st | lyhy|t ~ön ~ttä | lyhy|t ~en ~ttä | короткий | rövid |
| ma|to ~o ~toa | ma|to ~on ~ttooa | ma|du ~o ~du | ma|to ~von ~tuo | ma|to* ~don ~toa | змея | kígyó, kukac* |
| mä|tši ~e ~tšeä | mä|ki ~en ~kkiiä | mä|gi ~e ~ge | mä|ki ~jen ~kie | mä|ki ~en ~keä | гора | hegy |
| na|pa ~va ~paa | na|pa ~van ~ppaa | naba ~ ~ | n’a|pa ~van ~pua | na|pa ~van ~paa | пупок | köldök |
| nim|i ~e ~eä | nim|i ~en ~miiä | nim|i ~e ~e | nim|i ~en ~ie | nim|i ~en ~eä | имя | név |
| õuna ~a ~aa | om|meena ~meenan ~enaa | õun ~a ~a | omen|a ~an ~ua | omen|a ~an ~aa | яблоко | alma |
| õpõttaja ~ ~a | opettaj|a ~an ~jaa | õpetaja ~ ~t | opastaj|a ~an ~ua | opettaja ~n ~a | учитель | tanár |
| õrava ~ ~a | or|raava ~raavan ~avaa | orav ~a ~at | orava ~n ~ua | orava ~n ~aa | белка | mókus |
| õs|saa ~an ~si | os|taa ~san ~ti | ost|a ~an ~is | os|tua ~san ~ti | ost|aa ~an ~i | покупать | vásárol |
| õ|sa ~za ~saa | o|za ~zan ~ssaa | osa ~ ~ | os|a ~an ~ua | osa ~n ~a | часть | rész |
| paha ~ ~a | pah|a ~an ~haa | paha ~ ~ | paha ~n ~ua | paha ~n ~aa | злой | rossz |
| pala ~ ~a | pal|a ~an ~laa | pala ~ ~ | pala ~n ~ua | pala ~n ~aa | кусок | darab, falat |
| põl|õa ~õn ~i | pal|laa ~an ~loi | põle|da ~n ~s | polt|tua ~an ~i | palaa ~an ~oi | жечь | ég |
| pa|ta ~a ~taa | pa|ta ~an ~ttaa | pa|da ~ja ~da | p|ata ~uan ~tua | pa|ta ~dan ~taa | горшок | fazék |
| pe|sä ~zä ~sää | pe|zä ~zän ~ssää | pesa ~ ~ | pes|ä ~än ~yä | pes|ä ~än ~ää | гнездо | fészek |
| põr|zaz ~saa ~zassa | por|zaz ~ssaahan ~zast | põrsa|s ~ ~st | porsa|s ~han ~sta | porsa|s ~an ~sta | поросёнок, свинья | malac, disznó |
| puh|az ~taa ~assa | puh|az ~ttaahan ~ast | puh|as ~ta ~ast | puh|as ~tahan ~asta | puh|das ~taan ~ast | чистый | tiszta |
| pun|ua ~on ~õ | pu|nnooa ~on ~noi | punu|da ~n ~s | pun|uo ~on ~o | pun|ua ~on ~ui | вить, сплетать | fon, sodor |
| raja ~ ~a | raj|a ~an ~jaa | raja ~ ~ | raj|a ~an ~ua | raj|a ~an ~aa | граница | határ |
| ra|ko ~go ~koa | ra|ko ~on ~kkooa | ra|gu ~o ~ | ra|ko ~von ~kuo | ra|ko ~on ~koa | щель, трещина | rés, hasadék |
| ra|uta ~vva ~utaa | ra|uta ~vvan ~uttaa | rau|d ~a ~da | rau|ta ~van ~tua | rau|ta ~dan ~taa | железо | vas |
| re|po ~vo ~poa | re|poi ~voin ~ppooja | reba|ne ~se ~st | re|po ~von ~puo | re|po ~von ~poa | лиса | róka |
| rü|iz ~tšii ~issä | ru|iz ~kkiihen ~ist | ruk|is ~kki ~ist | ru|is ~kehen ~ista | ru|is ~kihin ~ista | рожь | rozs |
| si|õ ~tõõ ~õtta | si|e ~ttiin ~että | side ~me ~t | si|je ~tien ~jettä | sido|s ~ksen ~sta | повязка | kötés, kötszer |
| süvä ~ ~ä | syv|ä ~än ~vää | sügav ~a ~at | syv|ä ~än ~yä | syv|ä ~än ~ää | глубокий | mély |
| tõmpau|ta ~n ~z | tem|mata ~ppaan ~ppaiz | tõm|mata ~ban ~bas | tem|mata ~puan ~masi | tem|mata ~paan ~masi | схватить | elránt, elkap |
| tää|tää ~n ~ti | ti|itää ~jjän ~isi | tea|da ~n ~dis | ti|etyä ~ijän ~esi | tie|tä ~den ~si | знать | tud |
| unõva ~ ~a | un|neekaz ~ekkahan ~eekast | uni|ne ~se ~st | unik|as ~kahan ~ast | uni|nen ~sen ~sta | сонный | álmos |
| vas|sõn ~sõzõ ~õssa | uu|z ~vven ~tta | uu|s ~e ~t | uu|si ~vven ~tta | uu|si ~den ~tta | новый | új |
| valmis|saa ~an ~si | valmis|taa ~san ~ti | valmista|da ~n ~s | valmis|tua ~san ~ti | valmist|aa ~an ~i | готовить | készít |
| var|gaz ~kaa ~gassa | var|az ~kkaahan ~ast | var|as ~ga ~ast | varastaj|a ~an ~ua | vara|s ~an ~asta | вор | tolvaj |
| viikat|õ ~tõõ ~õtta | viik|kaate ~attehen ~ateeht | vikat ~i ~it | viikat|eh ~tehen ~ehta | viika|te ~deen ~tetta | коса | kasza |
| võ|ďďõlla ~itõõn ~itõli | vo|itaa ~jjan ~isi | või|da ~an ~ds | voi|tua ~jan ~ti | voi|della ~telen ~teli | смазывать | ken |
| väri|sä ~zen ~zi | vär|issä ~riizen ~riiz | värise|da ~n ~s | väris|sä ~en ~i | väris|tä ~en ~i | дрожать | remeg, reszket |
| ääl|i ~e ~tä | ään|ne ~tiin ~nettä | hääl ~e ~t | iän|i ~en ~tä | ään|i ~en ~tä | звук | hang |